Zajlanak az egyeztetések a Pénzügyminisztériumban a vagyonadó részletszabályairól, miközben a tervezett adónem körül egyre több kérdés vetődik fel. A forrás szerint a kormány már a háttérben dolgozik a szabályokon, és a törvényjavaslat elkészítését október végéig ígérik.

A cikk alapján az új adóból a kormány többszáz milliárd forintos bevételt vár 2027-től. A részletek azonban még nem véglegesek, ezért egyelőre csak az látszik, milyen irányokban gondolkodnak az előkészítés során.

Vagyonadó: mi ismert eddig

A forrás szerint a vagyonadó bevezetése már a választási programban is szerepelt. Akkor az hangzott el, hogy az 1 milliárd forint feletti vagyonból az 1 milliárd fölötti részre évi 1 százalékos adó jönne.

A nyilvánosság elé azóta is kerültek újabb részletek. A minisztériumi egyeztetésekről szóló információk szerint a cél egy olyan adónem megalkotása, amely szélesebb adóalapra épül, és nem magas kulccsal működik.

Szóba került az is, hogy a törvény akár 2027. január 1-jétől hatályba léphet, ha a jogszabály elkészül és elfogadják.

Milyen vagyonelemek kerülhetnek bele a vagyonadóba

A forrás szerint a tervezett adó többféle vagyonelemet is érinthet. Ezek között szerepelhetnek az ingatlanok, a céges részesedések, a pénzügyi eszközök, a megtakarítások, az értékpapírok, a kriptoeszközök, a nemesfémek, a műtárgyak, valamint a nagy értékű járművek és más luxusingóságok.

Az ingatlanoknál a felsorolásban lakások, házak, nyaralók, üdülők, telkek, bérbe adott és kereskedelmi ingatlanok, irodák, raktárak, üzletek, külföldi ingatlanok, garázsok és parkolóhelyek is szerepelnek.

A pénzügyi eszközök és megtakarítások között bankszámlák, bankbetétek, külföldi számlák, devizabetétek és készpénz is felmerül. Az értékpapíroknál tőzsdei részvények, állampapírok, befektetési jegyek, tőzsdén kereskedett alapok, nyugdíj- és biztosítási célú befektetések is bekerülhetnek a körbe.

Miért fontos a cégérték és a nettó vagyon kérdése

A forrás külön kiemeli a céges részesedések értékelését. A svájci példa alapján azt vizsgálják, hogyan lehetne meghatározni egy nem tőzsdei vállalkozás adózási célú értékét, és ebben az eszközök, a saját tőke, a jövedelemtermelő képesség, sőt egyes esetekben a forgalomképesség is szerepet kaphat.

A cikk szerint az is kérdés, hogy a magyar szabályokban megjelenik-e a nettó szemlélet, vagyis hogy a vagyont csökkentenék-e a tartozásokkal és hitelekkel. Svájci példánál bizonyos nyugdíjcélú megtakarítások mentességét is említi a forrás, de azt hangsúlyozza: ott egészen más adórendszer működik, mint Magyarországon.

A cégértékelésnél az is felmerül, hogyan kezelnék a kisebbségi részesedéseket, az induló vállalkozásokat, illetve az olyan helyzeteket, amikor egy cég értékét nem könnyű pontosan meghatározni.

Mit mond a forrás a várható bevételről

A cikk alapján a kormány 300-600 milliárd forint körüli éves bevétellel számolna. Ez az összeg a költségvetés egészéhez képest nem óriási tétel, de más adónemek bevételével már összevethető nagyságrend.

A forrás azt is rögzíti, hogy a vagyonadó bevezetése politikai vállalásként is megjelent, és a minisztériumban már zajlik a részletszabályok kidolgozása. A végleges válaszok azonban még nincsenek meg.

Az biztosnak látszik, hogy a vagyonadó előkészítése elindult, és a minisztériumi egyeztetések alapján többféle vagyonrész is érintett lehet. A részletes szabályok sorsa még a törvényjavaslat elkészítésén és elfogadásán múlik.

A cikk általános tájékoztatás, nem személyre szabott befektetési, hitel-, adó- vagy jogi tanács. Pénzügyi döntés előtt ellenőrizd az aktuális feltételeket.