Hogyan vásárolj ETF-et? ETF-vásárlás lépésről lépésre kezdőknek

Mi szükséges az ETF-vásárláshoz?

ETF vásárlásához három alapvető dologra lesz szükséged:

• egy értékpapírszámlára egy banknál vagy befektetési szolgáltatónál;
• a számlán rendelkezésre álló befektethető pénzre;
• egy konkrét ETF-re, amelyet meg szeretnél vásárolni.

Az ETF-ekkel a tőzsdén kereskednek, ezért közvetlenül az ETF alapkezelőjétől
általában nem tudsz befektetési jegyet vásárolni. A tranzakciót egy brókercégen,
bankon vagy más befektetési szolgáltatón keresztül kell végrehajtanod.

A teljes vásárlási folyamat akár néhány perc alatt elvégezhető, de az ETF
kiválasztására érdemes ennél jóval több időt fordítani. A gyors vásárlás nem
jelenti azt, hogy a befektetési döntést is gyorsan kell meghoznod.

Pénzbázis tipp:

Előbb határozd meg, hogy miért fektetsz be, és csak utána kezdd el keresni
a megfelelő ETF-et. Más alap lehet ideális nyugdíjcélra, rövidebb időtávra
vagy rendszeres vagyonépítéshez.

Hol lehet ETF-et vásárolni?

ETF-et olyan befektetési szolgáltatónál vásárolhatsz, amely hozzáférést biztosít
az adott ETF kereskedési helyszínéhez. Ez lehet hazai bank, magyar befektetési
szolgáltató vagy külföldi online brókercég.

A szolgáltatók között jelentős különbségek lehetnek az alábbi területeken:

• elérhető ETF-ek száma;
• kereskedési díjak;
• devizaváltás költsége;
• számlavezetési vagy állományi díj;
• TBSZ elérhetősége;
• kereskedési felület egyszerűsége;
• ügyfélszolgálat nyelve és elérhetősége;
• befektetővédelmi és felügyeleti háttér.

A szolgáltató kiválasztásakor ne kizárólag azt nézd, hogy egy adott tranzakció
ingyenesnek tűnik-e. Előfordulhat, hogy a kereskedési díj alacsony, de a
devizaváltás, a számlavezetés vagy más szolgáltatás költségesebb.

Fontos:

Számlanyitás előtt ellenőrizd, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szükséges
engedélyekkel, milyen befektetővédelmi rendszer vonatkozik rá, és hol tartják
nyilván az ügyfelek pénzét és értékpapírjait.

Értékpapírszámla vagy TBSZ?

ETF-et normál értékpapírszámlán és – amennyiben a szolgáltatód kínál ilyen
lehetőséget – Tartós Befektetési Számlán, vagyis TBSZ-en is tarthatsz.

A normál értékpapírszámla rugalmasabb lehet, mert a befektetésedhez bármikor
hozzáférhetsz. A TBSZ ezzel szemben hosszabb távú megtakarításra készült,
és a vonatkozó feltételek teljesülése esetén adózási előnyt biztosíthat.

TBSZ választásakor különösen fontos megérteni a gyűjtőév, a lekötési időszak,
a számlafeltörés és a külföldi szolgáltatóknál esetlegesen fennálló bejelentési
kötelezettség szabályait.

Az adózási előírások változhatnak, ezért számlanyitás vagy pénzkivonás előtt
mindig ellenőrizd az aktuális szabályokat, vagy kérd adószakértő segítségét.

Hogyan válassz ETF-et?

Több ezer ETF érhető el a világ tőzsdéin, ezért a megfelelő alap megtalálása
elsőre nehéznek tűnhet. A kiválasztást érdemes azzal kezdened, hogy meghatározod,
milyen piacba vagy eszközcsoportba szeretnél befektetni.

1. Határozd meg a befektetési célodat

Gondold végig, hogy hosszú távú vagyonépítés, nyugdíjcél, rendszeres megtakarítás,
osztalékjövedelem vagy egy adott ágazat növekedése a célod.

2. Válaszd ki a követni kívánt indexet

Egy ETF általában egy meghatározott index teljesítményét követi. Ilyen lehet
például egy globális részvényindex, egy amerikai nagyvállalatokat tartalmazó
index, egy kötvényindex vagy egy adott szektort lefedő mutató.

3. Ellenőrizd a költséget

Az ETF éves alapkezelési költségét jellemzően a TER mutatja. Két hasonló
összetételű ETF közül az alacsonyabb költségű hosszú távon előnyösebb lehet,
de a TER önmagában nem elegendő a döntéshez.

4. Nézd meg az alap méretét és likviditását

A nagyobb, forgalmasabb ETF-eknél jellemzően könnyebb lehet a vétel és az eladás,
valamint szűkebb lehet a vételi és eladási ár közötti különbség.

5. Ellenőrizd az osztalékkezelést

A felhalmozó, vagyis accumulating ETF automatikusan újrabefekteti a beérkező
osztalékokat. A kifizető, vagyis distributing ETF rendszeresen kifizetheti azokat
a befektetőknek.

6. Nézd meg az alap devizanemét és kereskedési pénznemét

Fontos különbséget tenni az alap devizaneme, a kereskedés pénzneme és az ETF-ben
szereplő vállalatok gazdasági kitettsége között. Attól, hogy egy ETF-et euróban
vásárolsz, még lehet jelentős dollár- vagy más devizakitettsége.

7. Ellenőrizd a replikáció módját

A fizikai ETF közvetlenül vagy mintavételes módszerrel vásárolja meg az index
eszközeit. A szintetikus ETF származtatott megállapodások segítségével követheti
az indexet. Mindkettőnek lehetnek előnyei és sajátos kockázatai.

ETF keresése név, ticker vagy ISIN alapján

Miután kiválasztottad az ETF-et, meg kell találnod a szolgáltatód kereskedési
felületén. Ehhez többféle azonosítót használhatsz.

ETF neve

A teljes név általában tartalmazza az alapkezelő nevét, a követett indexet,
az osztalékkezelést és esetenként a devizanemet is.

Ticker

A ticker egy rövid tőzsdei azonosító. Ugyanannak az ETF-nek eltérő kereskedési
helyszíneken eltérő tickere is lehet, ezért önmagában nem mindig elegendő
az egyértelmű azonosításhoz.

ISIN-kód

Az ISIN egy nemzetközi értékpapír-azonosító. Egy adott ETF pontos
azonosítására általában megbízhatóbb, mint a ticker, mert nem változik attól
függően, hogy melyik tőzsdén kereskednek vele.

Pénzbázis tipp:

Vásárlás előtt mindig hasonlítsd össze az ETF nevét, ISIN-kódját,
alapkezelőjét, osztalékkezelését és kereskedési helyszínét. Ne csak a ticker
alapján dönts.

Milyen adatokat ellenőrizz vásárlás előtt?

Mielőtt elküldöd a megbízást, legalább az alábbi adatokat ellenőrizd:

• az ETF teljes neve;
• ISIN-kód;
• ticker;
• követett index;
• alapkezelő;
• felhalmozó vagy osztalékkifizető változat;
• éves költség, vagyis TER;
• alap mérete;
• replikáció módja;
• kereskedési helyszín;
• kereskedés pénzneme;
• aktuális vételi és eladási ár;
• napi forgalom és spread.

Különösen gyakori hiba, hogy a befektető egy hasonló nevű, de eltérő
osztalékkezelésű vagy devizanemű ETF-et vásárol meg. Néhány másodpercnyi
ellenőrzés sok későbbi kellemetlenségtől megóvhat.

Piaci vagy limitáras megbízás?

Az ETF kiválasztása után meg kell adnod, milyen típusú megbízással szeretnéd
végrehajtani a vásárlást. A két leggyakoribb lehetőség a piaci és a limitáras
megbízás.

Piaci megbízás

Piaci vételi megbízásnál azt kéred a szolgáltatótól, hogy az ETF-et a lehető
leghamarabb vásárolja meg az aktuálisan elérhető legjobb áron.

Előnye, hogy egy kellően likvid ETF esetében általában gyorsan teljesül.
Hátránya, hogy a tényleges végrehajtási ár eltérhet attól az ártól, amelyet
a megbízás elküldése előtt a képernyőn láttál.

Limitáras megbízás

Limitáras vételi megbízásnál te határozod meg azt a legmagasabb árat, amelyet
hajlandó vagy kifizetni az ETF egy darabjáért.

A megbízás csak akkor teljesül, ha az ETF ára eléri vagy kedvezőbbé teszi
a megadott limitet. Ez jobb árkontrollt adhat, de nincs garancia arra,
hogy a vásárlás valóban megtörténik.

Az ETF-vásárlás folyamata lépésről lépésre

1. Jelentkezz be a befektetési szolgáltatódhoz

Nyisd meg a szolgáltató webes vagy mobilos kereskedési felületét, és válaszd
ki azt az értékpapírszámlát, amelyen a vásárlást végre szeretnéd hajtani.

2. Ellenőrizd az elérhető egyenleget

Győződj meg arról, hogy elegendő pénz áll rendelkezésre a vásárláshoz,
beleértve a tranzakciós és esetleges devizaváltási költségeket is.

3. Keresd meg az ETF-et

Írd be az ETF nevét, tickerét vagy ISIN-kódját a keresőbe. Az ISIN-kód
használata segíthet a megfelelő termék pontos azonosításában.

4. Válaszd ki a megfelelő tőzsdei jegyzést

Egy ETF-et több tőzsdén és több pénznemben is jegyezhetnek. Ellenőrizd,
hogy melyik kereskedési helyszínen és milyen pénznemben szeretnél vásárolni.

5. Nyomd meg a vétel gombot

A kereskedési felületen ezt jellemzően „Vétel”, „Buy” vagy ehhez hasonló
felirat jelöli.

6. Add meg a vásárolni kívánt mennyiséget

Egyes szolgáltatóknál darabszámot, másoknál befektetendő összeget is
megadhatsz. Tört ETF-ek esetén nem feltétlenül kell egy teljes befektetési
jegyet megvásárolnod.

7. Válaszd ki a megbízás típusát

Döntsd el, hogy piaci vagy limitáras megbízást szeretnél használni.
Limitáras megbízásnál add meg a kívánt maximális vételi árat.

8. Ellenőrizd a megbízás részleteit

Nézd át az ETF nevét, az ISIN-kódot, a kereskedési helyszínt, a pénznemet,
a darabszámot, a becsült értéket és a várható költségeket.

9. Hagyd jóvá a vásárlást

A megbízás elküldése után annak státuszát a nyitott vagy teljesült
megbízások között követheted.

10. Ellenőrizd a portfóliódat

Teljesülés után az ETF megjelenik az értékpapírszámládon. A szolgáltató
felületén láthatod a darabszámot, az átlagos bekerülési árat és az aktuális
piaci értéket.

Mikor érdemes ETF-et vásárolni?

ETF-ekkel az adott tőzsde nyitvatartási idejében lehet kereskedni.
A megfelelő időpont kiválasztása nem feltétlenül a piaci mélypont
megtalálását jelenti.

Fontosabb lehet, hogy akkor vásárolj, amikor az ETF mögöttes piacai is
nyitva vannak. Ilyenkor az árjegyzők pontosabban tudják meghatározni az ETF
valós értékét, és kedvezőbb lehet a vételi és eladási ár közötti különbség.

Például egy amerikai részvényeket tartalmazó ETF esetében érdemes figyelembe
venni az amerikai tőzsdék nyitvatartását. Egy ázsiai piacokat követő ETF-nél
más időszak lehet kedvezőbb.

Hosszú távú, rendszeres befektetőként általában fontosabb a következetesség,
mint az, hogy néhány százalékos rövid távú mozgást tökéletesen eltalálj.

Milyen költségekkel jár az ETF-vásárlás?

Az ETF-vásárlás teljes költsége nem kizárólag az alap éves költségéből áll.
A következő tételeket érdemes figyelembe venned:

Tranzakciós díj

A szolgáltató a vételi és eladási megbízás végrehajtásáért fix vagy
százalékos díjat számíthat fel. Egyes platformokon bizonyos feltételek
mellett kedvezményes vagy díjmentes kereskedés is elérhető.

TER

A teljes költségmutató az ETF működésével kapcsolatos éves költségek egyik
legfontosabb mutatója. Ezt nem külön számlázzák ki, hanem az alap vagyonából
vonják le, így közvetve csökkenti a teljesítményt.

Bid–ask spread

A spread a legjobb vételi és eladási ajánlat közötti különbség.
Minél szélesebb a spread, annál nagyobb lehet a kereskedés közvetett költsége.

Devizaváltási költség

Ha a számládon forint van, de az ETF-fel euróban vagy dollárban kereskednek,
devizaváltásra lehet szükség. Ennek lehet külön díja vagy az árfolyamba épített
felára.

Számlavezetési és állományi díj

Egyes szolgáltatók havi vagy éves számlavezetési, letétkezelési vagy
állományi díjat számíthatnak fel.

Tőzsdei és egyéb díjak

Bizonyos kereskedési helyszíneknél további kisebb tőzsdei, elszámolási vagy
szabályozói díjak is megjelenhetnek.

Pénzbázis tipp:

Rendszeres, kis összegű befektetésnél különösen fontos a minimumdíj.
Ha például minden hónapban kis összeget fektetsz be, egy magas fix
tranzakciós díj arányaiban jelentősen csökkentheti a befektetésedet.

Mi a spread és a likviditás?

Amikor megnyitod egy ETF kereskedési adatlapját, általában két különböző
árat látsz:

• bid: az az ár, amelyen a piac jelenleg hajlandó megvenni tőled az ETF-et;
• ask: az az ár, amelyen jelenleg meg tudod vásárolni az ETF-et.

A két ár közötti különbség a bid–ask spread. Ez egy közvetett kereskedési
költség, amelyet a befektetők gyakran figyelmen kívül hagynak.

A magas forgalmú, népszerű ETF-eknél a spread jellemzően szűkebb lehet.
Kevésbé likvid, szűk szektort vagy ritkább piacot követő ETF-eknél nagyobb
különbség is előfordulhat.

A likviditás azt mutatja meg, hogy mennyire könnyen tudod az ETF-et
jelentősebb ármozgás nélkül megvásárolni vagy eladni.

Hogyan lehet eladni egy ETF-et?

Az ETF eladása ugyanazon a kereskedési felületen történik, ahol megvásároltad.
A portfóliódból kiválasztod az adott ETF-et, majd eladási megbízást adsz meg.

Eladásnál szintén választhatsz piaci és limitáras megbízás között.
Piaci eladásnál az aktuálisan elérhető legjobb vételi ajánlaton teljesülhet
a tranzakció. Limitáras eladásnál meghatározhatod azt a legalacsonyabb árat,
amelyen hajlandó vagy eladni.

Az ETF-eknél általában nincs kötelező minimum tartási idő. Az adózási
következmények, a TBSZ feltételei és a szolgáltató elszámolási szabályai
azonban befolyásolhatják, hogy mikor férsz hozzá ténylegesen a pénzhez.

Hosszú távú portfóliónál az eladási döntést lehetőleg ne egyetlen rossz
tőzsdei nap vagy rövid távú árfolyamesés alapján hozd meg.

Gyakori hibák ETF-vásárláskor

Csak a múltbeli hozam alapján választasz

Egy ETF korábbi jó teljesítménye nem garantálja, hogy a jövőben is ugyanilyen
eredményt ér el. Először az indexet, a kockázatot, a költséget és a portfólióban
betöltött szerepet vizsgáld meg.

Összekevered a hasonló nevű ETF-eket

Ugyanarra az indexre több alapkezelő is kínálhat ETF-et, és ugyanabból az
alapból létezhet felhalmozó, osztalékkifizető, devizafedezett vagy más
változat. Mindig ellenőrizd az ISIN-kódot.

Nem figyelsz a költségekre

A TER mellett a tranzakciós díj, a devizaváltás, a spread és a számlavezetés
költsége is számít.

Piaci megbízást adsz illikvid időszakban

Alacsony forgalom vagy zárt mögöttes piac mellett nagyobb lehet a spread,
és kedvezőtlenebb áron teljesülhet a megbízás.

Túl sok, egymást átfedő ETF-et vásárolsz

Több ETF nem feltétlenül jelent jobb diverzifikációt. Előfordulhat, hogy
különböző nevű alapokban ugyanazok a nagyvállalatok szerepelnek.

Pánikszerűen eladsz egy árfolyamesés során

A részvénypiacok természetes velejárója az ingadozás. Olyan portfóliót
válassz, amelynek átmeneti veszteségeit érzelmileg és pénzügyileg is el
tudod viselni.

Befektetési terv nélkül vásárolsz

Határozd meg előre az időtávodat, a befektetendő összeget, a rendszerességet
és azt is, milyen helyzetben változtatnál a stratégiádon.

Gyakori kérdések az ETF-vásárlásról

Mennyi pénzzel lehet elkezdeni az ETF-vásárlást?

Ez az ETF árától és a szolgáltató feltételeitől függ. Ha tört ETF-vásárlás
is elérhető, akár egy teljes befektetési jegy áránál kisebb összeggel is
elkezdheted.

Lehet ETF-et forintért vásárolni?

Vannak forintban kereskedett befektetési termékek, de a nemzetközi ETF-ek
jelentős részével euróban, dollárban vagy más devizában kereskednek.
Ilyenkor devizaváltásra lehet szükség.

Közvetlenül az alapkezelőtől is vásárolhatok ETF-et?

Lakossági befektetőként jellemzően nem közvetlenül az alapkezelőtől,
hanem bankon vagy befektetési szolgáltatón keresztül vásárolsz.

Bármikor eladhatom az ETF-emet?

Az ETF-ekkel általában a tőzsde kereskedési ideje alatt lehet kereskedni.
Nincs általános kötelező tartási idő, de a TBSZ vagy más számlatípus feltételei
adózási következményeket okozhatnak.

Mi történik, ha a limitáras megbízásom nem teljesül?

A megbízás nyitva maradhat a megadott érvényességi idő végéig, vagy
visszavonhatod és új limitárral adhatsz meg másikat.

Piaci vagy limitáras megbízást használjak?

Likvid ETF-nél, normál piaci körülmények között a piaci megbízás egyszerű
lehet, de limitáras megbízással nagyobb kontrollt kapsz a végrehajtási ár felett.

Honnan tudom, hogy pontosan a megfelelő ETF-et választottam?

Ellenőrizd az ETF teljes nevét, ISIN-kódját, indexét, osztalékkezelését,
TER-jét, alapkezelőjét, kereskedési helyszínét és pénznemét.

Érdemes minden hónapban ETF-et vásárolni?

A rendszeres befektetés sok hosszú távú megtakarító számára egyszerű és
követhető stratégia lehet. Figyelj arra, hogy a tranzakciós költség ne legyen
túl magas a befektetett összeghez képest.

Összegzés

Az ETF-vásárlás technikai része egyszerű: értékpapírszámlát nyitsz,
pénzt helyezel el rajta, megkeresed a megfelelő ETF-et, majd vételi
megbízást adsz.

A valódi döntés azonban nem a vétel gomb megnyomásánál kezdődik.
Előtte meg kell határoznod a céljaidat, ki kell választanod a megfelelő
indexet, meg kell vizsgálnod az ETF költségeit, kockázatait, likviditását
és osztalékkezelését.

Mindig ellenőrizd az ISIN-kódot és a megbízás minden adatát, mielőtt
jóváhagyod a vásárlást. Hosszú távon pedig törekedj egyszerű, követhető
és költséghatékony stratégiára.