Az OECD friss országjelentése szerint Magyarország az európai országok között az egyik leginkább kitett állam lehet a társadalom elöregedésének gazdasági következményeivel szemben. A szervezet úgy látja, hogy a nyugdíjakkal, az egészségüggyel és más kapcsolódó kiadásokkal együtt a költségvetésre egyre nagyobb nyomás nehezedhet.

A jelentés nem áll meg a kiadási oldalon: az OECD szerint az adóbevételek is visszaeshetnek, részben azért, mert a magyar adórendszer szerkezete több ponton felerősíti az öregedés hatását.

Az elöregedés a kiadásokat és a bevételeket is nyomhatja

Az OECD becslése szerint az öregedéshez kapcsolódó közkiadások 2025 és 2070 között a GDP 5,5 százalékával nőhetnek Magyarországon. A szervezet ezt a második legnagyobb emelkedésként jelzi az európai országok között.

A jelentés szerint a nyugdíjrendszer igényelné a legnagyobb pluszforrást. Közben a munkaképes korú népesség aránya csökkenhet, a nyugdíjasok száma pedig emelkedhet, ami tovább szűkítheti a költségvetés mozgásterét.

Az OECD külön kiemeli, hogy az adóbevételek szerkezete életkor szerint erősen eltér. A legtöbb adót és járulékot a középkorú, aktív korú emberek fizetik, miközben az idősebb korosztályokhoz kapcsolódó egy főre jutó adóbevétel jóval alacsonyabb.

Mit kifogásol az OECD az adórendszerben?

A szakértők szerint a magyar rendszerben több olyan elem is van, amely növeli az öregedés költségvetési hatását. Ide tartozik a nyugdíjak teljes személyi jövedelemadó-mentessége, valamint több kedvezményes áfakulcs is.

Az OECD mechanikus szimulációja azt mutatja, hogy ha a mai életkor szerinti adóprofilokat vetítik rá a jövő népességére, akkor az adóbevétel GDP-arányos szintje 2040-ben 1,2 százalékponttal, 2070-ben pedig 2,1 százalékponttal lehetne alacsonyabb pusztán az öregedés miatt.

A szervezet ugyanakkor hangsúlyozza: ez nem klasszikus előrejelzés, hanem olyan számítás, amely azt vizsgálja, hogyan hatna önmagában a népesség öregedése, ha az adórendszer nem változna.

Mit mond a jelentés a családtámogatásokról?

Az OECD külön foglalkozik a termékenységet ösztönző adókedvezmények és készpénzes családtámogatások hatásával is. Az elemzés szerint ezek a megoldások általában csak mérsékelt, sokszor átmeneti eredményt hoznak, miközben költségvetési terhük magas lehet.

A jelentés alapján a tartósabb hatás inkább akkor várható, ha a pénzügyi ösztönzők mellett elérhetőbb bölcsődei, óvodai és korai gyermekellátási kapacitások is rendelkezésre állnak, és a szülői szabadságok rendszere jobban segíti a munka és a család összeegyeztetését.

Az OECD szerint a gyermekellátás bővítése és az apák nagyobb bevonása a szülői szabadságba hatékonyabb és igazságosabb megoldás lehet, mint az egyszeri pénzbeli támogatások vagy a pusztán adóalapú ösztönzők.

Milyen irányokat javasol az OECD?

A jelentés több lehetséges lépést is felsorol: a családi adókedvezmények felülvizsgálatát, a kedvezmények célzottabbá tételét, az adóalap szélesítését, bizonyos kedvezményes áfakulcsok újragondolását és a gyermekellátási kapacitások bővítését.

Az OECD a nyugdíjak adókezelésének felülvizsgálatát is említi, bár azt elismeri, hogy ez politikailag az egyik legérzékenyebb kérdés.

A jelentés szerint, ha a költségvetés bevételi oldala nem alkalmazkodik az öregedéshez, később nagyobb kiigazításra lehet szükség. A szervezet ezt adóemelés, kiadáscsökkentés vagy magasabb államadósság formájában látja lehetségesnek.

A forrás alapján a következő évek egyik fő kérdése az lesz, hogy Magyarország fokozatos reformokkal próbálja-e kezelni a demográfiai nyomást, vagy kivárja, amíg az öregedés hatása sokkal erősebben jelenik meg a költségvetésben.

A cikk általános tájékoztatás, nem személyre szabott befektetési, hitel-, adó- vagy jogi tanács. Pénzügyi döntés előtt ellenőrizd az aktuális feltételeket.