Miért nem számít már úgy a nagyhatalmi erő?
A világpolitika átrendeződéséről ír Harold James, a Princeton professzora. Szerinte a régi nagyhatalmak már nem határozzák meg mindenki sorsát úgy, mint korábban, mert meggyengültek és hiteltelenné váltak.
Az írás külön Oroszországra és az Egyesült Államokra utal: az előbbi fokozatosan esik szét, utóbbit pedig Donald Trump elnöksége megtépázta nemzetközi tekintélyében. James úgy fogalmaz, hogy a régi hatalmak még mindig erősnek tűnhetnek, de valójában bizonytalanná vált a helyzetük.
Az erő értelme is változik
A szerző szerint az is átalakul, hogy a világban mit tekintenek fontosnak. A globalizáció fénykorában sokáig az látszott, hogy a kisebb, nyitott és reformokra építő országok járnak jól. Példaként Új-Zélandot, Chilét, Írországot, Izraelt és a balti államokat említi.
Később azonban, a 2003-as iraki háború után, különösen pedig a 2008-as pénzügyi válság nyomán ismét fontossá vált az országok mérete. James szerint Kína és az Egyesült Államok nagy élénkítő csomagokat tudott bevezetni, és képes volt kezelni a pénzügyi sokkokat, míg Európát egyre mélyülő adósságválság sújtotta.
Miért lett újra fontos a nagy lépték?
A cikk felidézi, hogy a 2010-es években ismét előtérbe került a klasszikus realizmus a nemzetközi kapcsolatokban. Ennek lényege, hogy az erősek azt teszik, amit megtehetnek, a gyengék pedig elszenvedik, amit kell.
James ezt történelmi példákkal támasztja alá. A 20. században a gazdasági hatalom sokszor meghatározta a háborúk kimenetelét, és a nagyobb léptékű erőforrás-mozgósítás döntőnek bizonyult. A hatalom mérésében ezért sokáig olyan mutatók számítottak, mint az acél- és széntermelés, a munkaerő vagy a GDP.
A szerző szerint azonban ezek a régi tanulságok is az ipari forradalom korszakából származnak. Akkor az acél és a szén tette lehetővé, hogy az emberi és állati erő helyét a szénalapú energia vegye át.
Mára viszont ez a szemlélet egyre kevésbé tűnik megfelelőnek. James úgy látja, hogy egy újfajta ipari forradalom forgatja fel a korábbi realista számításokat.
Biztosan ennyi derül ki a cikkből
Az írás állítása szerint a nagyhatalmak ma már nem rendelkeznek olyan magától értetődő fölénnyel, mint korábban, és az is átalakul, hogyan mérik a hatalmat a nemzetközi politikában. A szerző ezt a régi gazdasági és történelmi logika átrendeződésével magyarázza.
Gyakori kérdések
Mely nagyhatalmakról ír a szerző külön?
Oroszországról és az Egyesült Államokról.
Melyik válság után vált újra fontosabbá az országok mérete?
A 2008-as pénzügyi válság után.
Milyen mutatókat említ a cikk a hatalom mérésére?
Az acél- és széntermelést, a munkaerőt és a GDP-t.
A cikk általános tájékoztatás, nem személyre szabott befektetési, hitel-, adó- vagy jogi tanács. Pénzügyi döntés előtt ellenőrizd az aktuális feltételeket.
