A GKI friss elemzése szerint a magyar feldolgozóipar súlya az elmúlt bő egy évtizedben érdemben visszaesett, pedig a kormány 2016-ban az Irinyi tervvel, majd az Ipar 4.0 programmal az újraiparosítást próbálta erősíteni.

A forrás szerint a cél az volt, hogy a feldolgozóipar aránya 2020-ra 30 százalékra emelkedjen. Ehhez a programokra 1750 milliárd forintot szántak, mégis csökkenő pályára került a szektor nemzetgazdasági súlya.

Az Irinyi terv és a feldolgozóipar súlya

A GKI adatai alapján 2025-re a feldolgozóipar részesedése a GDP-ből közel 18 százalékra esett vissza a 2015-ös 23,5 százalékról. A visszaesés a programok időszaka alatt folyamatos volt.

A jelentés külön kiemeli, hogy a legnagyobb GDP-aránya csökkenés a vegyipari alágakban történt. Ott a részesedés 2010-hez képest 7 százalékról 5 százalékra mérséklődött.

Hol esett, hol nőtt a termelés

Az alágak közül a fémfeldolgozás súlya is csökkent, 1,3 százalékponttal. A könnyűipar és a gépgyártás szintén kisebb visszaesést mutatott, miközben az elektronikai ipar 0,4 százalékponttal nőtt. A többi területen a vizsgált időszakban lényegében nem látszott érdemi változás.

A termelés volumenét nézve a villamos berendezések gyártása emelkedett a legnagyobb mértékben, 189 százalékkal 2010 és 2025 között. Ezt a járműgyártás 112 százalékos, valamint a gumi- és műanyagipar, illetve az élelmiszeripar 39 százalékos bővülése követte.

Export, német kapcsolat és szerkezetváltás

A forrás szerint a magyar feldolgozóipar exportvolumene 2023-ban még 66 százalékkal meghaladta a 2010-es szintet, de 2025-re ez 53 százalékra mérséklődött. Az elemzés azt is hangsúlyozza, hogy a magyar feldolgozóipari export és a német feldolgozóipari termelési volumen között nincs korreláció.

A leírás alapján a magyar feldolgozóipar exportvezérelt, alacsony hozzáadott értékű összeszerelésre építő modellje elérte a növekedési határait. Közben a 2026-ban jelentősen megerősödött forint is nehezíti a helyzetet a forrás állítása szerint.

A GKI szerint az előttünk álló hosszabb távú feladat az ipar túlzott koncentrációjának oldása, a külső kitettség csökkentése, valamint a magasabb hazai hozzáadott értéket teremtő szektorok erősítése.

Biztosan csak annyi áll a forrás alapján, hogy a nagy állami iparfejlesztési programok ellenére a magyar feldolgozóipar GDP-aránya csökkent, és a vegyipar szenvedte el a legnagyobb visszaesést.

A cikk általános tájékoztatás, nem személyre szabott befektetési, hitel-, adó- vagy jogi tanács. Pénzügyi döntés előtt ellenőrizd az aktuális feltételeket.