Magyarország az uniós csatlakozással vállalta az euró bevezetését, de határidő nem született. Egy friss elemzés azt vizsgálja, miért húzódott el ennyire a folyamat.
Nyolcvan éves lett a magyar forint. A története egyszerre szól a háború utáni stabilizációról, a tervgazdaságról, a rendszerváltásról és az inflációs hullámokról.
A forint reggeltől gyengült a Paks leállításáról és a nagyobb energiaimportról szóló hírek hatására, de délutánra megállt a lejtmenet.
Csütörtök estére vegyes képet mutatott a forint a főbb devizákkal szemben: az euró és a dollár lejjebb került, a svájci frank viszont drágult.
A forint mind az euróval, mind a dollárral szemben erősödik, miközben a piac a lassabb GDP-növekedést, a külkereskedelmi többletet és a Fed kommunikációját figyeli.
Szerdán mindhárom fő devizával szemben gyengült a forint, és havi összevetésben is rosszabbul áll, mint július elején.
Szerdán tovább gyengült a forint, az euróval szemben 362 körül járt. A befektetők este a Fed kamatdöntését és jelzéseit figyelik.
A forint hétfőn erősen kezdett az euróval szemben, de napközben fordult a hangulat, és az árfolyam visszagyengült.
A Bloomberg szerint a Svájci Nemzeti Bank akár 2027 végéig is nulla százalékon tarthatja az irányadó kamatot. A devizapiacon erre azonnal reagált a frank.
Az elmúlt hetekben gyengült a forint, miközben a külső feszültségek, a kamatvágások és a 2026-os költségvetés helyzete is nyomást gyakorol az árfolyamra.
