A felmelegedés, a rekordközeli hőhullámok és a feltörekvő országok javuló anyagi helyzete miatt világszerte gyorsan nő a hűtés és a légkondicionálók iránti kereslet. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint ez együtt olyan helyzetet teremthet, amelyben az áramrendszereknek egyszerre kellene több fogyasztót és nagyobb csúcsterhelést kiszolgálniuk.

A forrásanyag alapján ez nem egyszerűen több eladott készüléket jelent. A hűtési igény erősödése már most is látható, és az IEA szerint a következő években még nagyobb nyomás alá kerülhetnek a villamosenergia-hálózatok, különösen akkor, ha a meleg időszakok gyakoribbá és tartósabbá válnak.

Hűtési igény: már a korábban hűvösebb országokban is nő

Az egyre gyakoribb extrém meleg miatt olyan régiókban is erősödik a klímaberendezések iránti érdeklődés, ahol korábban ez kevésbé volt jellemző. A forrás példaként az Egyesült Királyságot említi, ahol már olyan politikai kezdeményezés is felmerült, hogy minden új lakóépületet légkondicionálóval kellene ellátni.

Magyarországon is érzékelhető a változás. A KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint a 4 millió lakott háztartásból 1,1 millió rendelkezett légkondicionálóval, ami nagyjából 28 százalékos arányt jelentett. A legutóbbi villamosenergia-hálózatfejlesztési terv szerint 2025-ben már közel 1,5 millió ilyen berendezés működött az országban, és 2030-ra 2-2,5 millió közé emelkedhet a számuk.

A forrás szerint a csökkenő árak és a készletek felhalmozódása is megkönnyíti a vásárlást, ezért az első légkondicionálót beszerző háztartások száma a következő években új csúcsot érhet el.

Az energiaválság közepén ugrik a hűtési igény

Az idei hűtési keresletnövekedés egy tágabb energiapiaci bizonytalanság közegében zajlik. A forrás szerint a közel-keleti konfliktus a világ tengeri olaj- és gázkereskedelmének mintegy 20 százalékában okozott zavart, és több térségben megemelte az energiaárakat.

Hőhullám idején a csúcsterhelést többnyire gáztüzelésű erőművekkel fedezik. Emiatt a földgáz elérhetőségével és árával kapcsolatos aggodalmak több kormányt is takarékossági intézkedésekre ösztönöztek, főként Ázsiában. 2026 márciusa óta nyolc ország vezetett be hűtéssel kapcsolatos lépéseket: több államban az irodák számára 24 és 26 Celsius-fok közötti minimális beltéri hőmérsékletet írtak elő, Jordánia pedig korlátozta a légkondicionálók használatát a közintézményekben.

A Seychelle-szigetek kormánya arra kérte a közintézményeket, hogy hetente egyszer kapcsolják ki a légkondicionálókat.

Nő a piac, de a rendszerterhelés is

A helyiségek hűtésére fordított globális villamosenergia-igény 2015 óta 50 százalékkal nőtt, és elérte a mintegy 2900 terawattórát. Ez a forrás szerint már meghaladja az Európai Unió teljes villamosenergia-igényét. A növekedésből 2015 óta 14 százalék a hűtéshez köthető, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában pedig ez az arány 25 százalék volt.

Közben a légkondicionálók globális piaca is gyorsan bővült. Az éves értékesítési volumen jelenleg 25 százalékkal magasabb az öt évvel ezelőtti szintnél, és ezt főként a feltörekvő és fejlődő gazdaságok kereslete hajtja. A világ legnagyobb gyártója és piaca továbbra is Kína, ahol évente mintegy 170 millió készülék készül, és körülbelül 60 millió kerül exportra.

A forrás szerint világszerte a lakosság mintegy 40 százaléka rendelkezik légkondicionálási lehetőséggel, miközben több mint 80 százaléknál legalább az év egy részében felmerül a hűtés igénye.

A hatékonyság javul, de eltérések maradnak

Az IEA hangsúlyozza, hogy a hőhullámok nemcsak a meglévő klímák használatát növelik, hanem az új készülékek eladását is ösztönzik. A jelenlegi szakpolitikai intézkedések mellett 2035-ig várhatóan 1600 terawattórával nő a hűtési energiaigény, de tartósabb és gyakoribb hőhullámok esetén ez további mintegy 700 terawattórával emelkedhet.

Az ügynökség szerint a légkondicionálók energiahatékonysága javul, de országonként jelentős különbségek vannak. A 2024-ben értékesített készülékek átlagos hatékonysága körülbelül 20 százalékkal volt jobb, mint tíz évvel korábban. A legjobb modellek akár négyszer hatékonyabbak is lehetnek, mint a leggyengébbek.

A forrás arra is rámutat, hogy a hűtési megoldások köre nem áll meg a klímaberendezéseknél: ide tartoznak a passzív hűtési technológiák és a távhűtés is. Az IEA szerint a jobb épület- és várostervezés is mérsékelheti a hűtési igényt, de rövid távon átfogó szakpolitikai lépésekre van szükség.

Az biztosan látszik a forrásból, hogy a hűtés iránti kereslet gyorsan nő, és ezzel együtt az áramrendszerek terhelése is emelkedik. A következő években ezért a klímaberendezések piaca és a villamosenergia-ellátás biztonsága egyszerre kerülhet nagyobb nyomás alá.

A cikk általános tájékoztatás, nem személyre szabott befektetési, hitel-, adó- vagy jogi tanács. Pénzügyi döntés előtt ellenőrizd az aktuális feltételeket.